Budapest, Kárpát utca 16-18.
Bővebben:
A mai Újlipótváros területének történetébe az egykori gőzmalmok közül utolsónak került be az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság. Bár a XIX. század utolsó évtizedében a Pannónia és az Erzsébet Malom Részvénytársasággal együtt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank malomkonszernjének volt a tagja, bizonyos pénzügyi műveletekben az említett malomtársaságokkal szorosabb kapcsolatba is került, malomüzeme csak 1916-ban kezdett működni a Garam utca 4. számú telken. A címe később Kárpát utca 16-18. lett, a lisztraktár a Kárpát utca 21. számú telken volt. Ez a malomtelep egyike volt Budapest azon malmainak, amelyek még a II. világháború alatt is működtek. Az 1944-45. évi ostrom következtében olyan nagymértékű károkat szenvedett, hogy többé már nem építették újjá. Az épület romos maradványait csak az 1970-es években bontották le, a helyükre tervezett panelépületek felépítése miatt.
1863-ban pesti kereskedők egy csoportja létrehozta az Első Budai Gőzmalom Társulatot a Berger-malom megszerzésére, és 1864-ben üzembe helyezte a malmot. Az alaptőke 250 000 forint volt, az elnök Rosa Lajos. Az alapító kereskedők között szerepelt: Weiss B. A., Deutsch József, Brüll Miksa pesti nagykereskedő, Flesch Mór terménykereskedő, később Zwack likőrgyáros. A megalakulást követő évben a vállalat tőkéjét 500 000 forintra emelték „egy fiók gőzmalomnak Pesten való létesítése céljából”. 1865-ben a vállalat nevét Első Pest-
Budai Gőzmalom Társulatra változtatták. A pesti malom története spekulációs telekvásárlással kezdődött. 1865-ben a Pest város tulajdonában álló 3 000 négyszögöles telektömb, amely a volt cukorfinomító és a Duna-part között terült el, viszonylag alacsony áron került a részvénytársaság tulajdonába. Valószínűleg az árverésen megjelent mindhárom vevő a társaság megbízottja volt. A mai Balaton utca, Nagy Ignác utca, Stollár Béla utca és Szemere utca által határolt telken gyorsan felépítették a malmot és 1866 december 1-jén üzembe helyezték. Ötemeletes volt, évi 500000 mérő búza feldolgozására alkalmas 24 kőjárattal. A telken kétemeletes lakóházat építettek a tisztviselők számára és irodahelyiségeknek. Az istállók feletti emelet tizenkét helyiséggel munkásszállás volt. 1867-ben az Első Buda-Pesti Gőzmalmi Részvénytársaság eladta az egykori budai Berger-féle malmot egy pesti kereskedők által alapított részvénytársaságnak. A részvénytársaság neve: Budai Király Gőzmalom Részvénytársaság lett. A részvénytársaság 1871-ben feloszlott az 1869. évi pénzválság miatti üzembeszüntetés után. A malomüzemet 1876-ban a Hedrich és Strauss cég árpahántolás céljára átalakítva üzembe helyezte, de a malom 1881 telén leégett. Az ingatlant később a Ganz Elektrotechnikai Gyár vásárolta meg és átalakította a megmaradt épületet. 1876-ban az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság árverésen megvásárolta és új berendezéssel felszerelve már 1877-ben üzembe helyezte második malmát Budán, a későbbi Zsigmond utca 55-59. számú telken. Ezt a gőzmalmot 1852-ben Werther Frigyes egyéni vállalkozóként létesítette, de halála után egykori hitelezői követelésük biztosítása érdekében a gazdátlanul maradt hagyaték átvételére Budai Gyárudvar néven részvénytársaságot alapítottak. A malom 1868-ban bekövetkezett tűzvész okozta veszteségéből nem tudott kilábalni a vállalat. Ezért fő hitelezője, az Angol-Magyar Bank árverésre bocsátotta a malmot. így az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság már két működő malomüzemmel rendelkezett 1877-től; pesti üzeme a Klotild utca 10-12. szám alatt volt (ma Stollár Béla utca), budai malma pedig a már említett Zsigmond utcában. Ez az utcanév ma már nem létezik, a mai Zsigmond térnél kezdődő Lajos utca lenne a címe.
Az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság alapszabályait 1868-ban alkották, de 1880-ban, 1895-ben és 1900-ban módosították. A nyilvántartások szerint búzát őrölt és a lisztkivitel Németországba, Franciaországba, Angliába, Brazíliába és meg nem nevezett ázsiai és afrikai gyarmatokra irányult.
Részvénycserék és vásárlások útján érdekkörébe több malom tartozott, így a Pesti Hengermalom Társaság, amelynek városrendezési okokból Lipótvárosból Lágymányosra kellett kitelepednie. Az új üzem 1911-ben épült,
a címe: Hengermalom út 49-51. 1916-ban úgy olvadt be a Pesti Hengermalom Társaság az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaságba, hogy 34 hengermalmi részvényt egy saját részvényre cserélt az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság. Hasonló részvénycsere illetve beváltás fűzte szorosabbra az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaságot a Lujza malommal, amely az 1853. évi alapítású Barber és fiai Gőzmalom, később Barber és Klusemann féle budai malomtelep 1867. évi részvénytársasággá alakulása után kapta ezt a nevet. A malom címe Fő utca 360. Újlakon — ez a későbbi Lajos utca 53. szám. A Lujza malom kerületünkhöz fűződő érdekessége, hogy az alapító konzorcium tagjai között szerepel a Wahrmann és fia. Ők: Wahrmann Mór és Sándor nevű fia. Öt darab Lujza-részvényt lehetett becserélni egy Első Budapesti Gőzmalmi részvénytársasági részvényre. Az első világháború után nem volt elegendő az, hogy 1895 óta több malom a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank malomkonszernjéhez tartozott, így az Első Budapesti Részvénytársaság is. A kapacitás leépítése céljából malomkoncentrációt kellett végrehajtani, ezért olvasztotta magába az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalom Részvénytársaságot, az Erzsébet Gőzmalom Részvénytársaságot, a Váci Hengermalom Részvénytársaságot és a Szolnoki Tiszavidéki Hengermalom és Tárház Részvénytársaságot 1926-ban. Az 1926. év a Kárpát utca 7/b. számú ház tulajdonosváltását is jelentette az 1949-ben bekövetkezett államosításig. Meg kell jegyezni, hogy a munkások számára Angyalföldön kellett házakat építeni (lásd Hollóssy B. Sándor: Hétház - Kilencház - Tizenháromház című helytörténeti füzetét). Ezek a házak 1885-ben a Fóti úton épültek, az utca neve ma Kassák Lajos utca.
A Nagykörút kiépítése miatt nem üzemelhetett tovább az egykori Klotild utcai malomtelep az 1910-es évek után. A malom épületeit még nem bontották le, de már csak a részvénytársaság irodája működött itt. Az új cím: Szemere utca 17. volt. A malomüzem telkein 1934 után kezdtek lakóházakat építeni az addigi épületek lebontása után.
Ha Újlipótvárosban járunk, gondoljunk arra, hogy régen itt malomnegyed volt!
A világvárost megálmodó fővárosi vezetők között ott tudhatjuk malomalapító elődeinket is.
Nekik is köszönhetjük a malmok lebontása után a Szent István körúttól a Dráva utcáig terjedő városrész védett építészeti értékeit.
Ma már egyetlen malom sem működik a XIII. kerületben.
A világhíres magyar malomipar emlékét csak a Kárpát utca 7/b. számú ház őrzi kerületünkben.